Csend. Döbbentő magány.
Fázik a lelkem: valaki vár.
Várok és fázom, fázom és várok,
félek, remegek: szeretek, szeretek.
Fehér sikolyok, kipirult arcok
kiáltják feléd: nem lehetsz enyém.
Sírok és nevetek: szeretlek, szeretlek!
Suttogom elhalva: akarlak, örökre!
Vess meg, de ne szeress,
csak fogd meg a kezemet.
Bocsáss meg: szeretlek, nagyon, nagyon.
Fázik a lelkem: valaki vár.
Várok és fázom, fázom és várok,
félek, remegek: szeretek, szeretek.
Fehér sikolyok, kipirult arcok
kiáltják feléd: nem lehetsz enyém.
Sírok és nevetek: szeretlek, szeretlek!
Suttogom elhalva: akarlak, örökre!
Vess meg, de ne szeress,
csak fogd meg a kezemet.
Bocsáss meg: szeretlek, nagyon, nagyon.
Kelemen Erzsébet
Gyönyörűversek és képek, drága Moha!Jó nálad megpihenni:)
VálaszTörlésÖlellek nagyon.
Magdi
Drága Magdi, mindig olyan megnyugtató a jelenléted, akárcsak ebben az őrült világban egy apró léleksziget, ahol sosem érhet el igaz érzéseket semmiféle rombolás...
VálaszTörlésKöszönlek mély szeretettel.
Moha
Drága Moha!
VálaszTörlésAmiket hozol csodálatosak. Ez is az!
Rövid, gyönyörű szívbemarkoló kiáltás!!!
Köszönöm Neked!
Miki