2011. január 9., vasárnap

mégis

...Úgy reszket
nyelvem hegyén
a szó,
mintha  félne
hogy (újra)  kimondalak.

Pedig nem tudnék
még egy darabot 
kiszakítani magamból.

Csak megtenném 

Ha kérnéd...

 Kovács Erika

3 megjegyzés:

  1. Sosem tudom, hogy hogyan kell reagálnom, (meg kell-e)más blogjában az én verseimre...mert ilyenkor én csak nagyon egyszerűen elszoktam érzékenyülni...és valami a szemembe szokott repülni...

    Olyan érzés ez, mint amikor látom, hogy mások is szeretik kölkeim, de attól akkor is az enyémek...a véreim.
    Ilyen a vers is...


    Köszönöm Magdika.
    Köszönöm Moha...

    VálaszTörlés
  2. Kedves Málna!
    Igen, ilyen a szerelem!
    Ez a feltétlen odaadás, ez az elsöprő érzés, mely mindent felülír!

    Drága Moha!
    Köszönöm, hogy elhoztad Erikát is nekem.
    Jó itt is találkozni Vele!

    Végtelen baráti szeretettel:
    Miki

    VálaszTörlés