Nyikolaj Zabolockij: Rengeteg erdőben...

Rengeteg erdőben ki szólított?
Csak a fenyő s a vén tölgy pusmogott,
vagy berkenyefa reccsent pillanatra?
Kis tengelice okarina-hangja,
vagy vörösbegy, parányi jóbarát

Rengeteg erdőben ki szólított?
Talán te, aki visszaálmodod
tavasz táján a messze tűnt időket,
a gondokat, mik sorsunkhoz szegődtek,
a tért, hová a vándorlás vetett, -
te szólítasz, perzselve szívemet?

Rengeteg erdőben ki szólított?
Hőségben, fagyban, hold vagy nap ragyog,
a névtelen visszhangot hallom egyre,
benne liheg a mindenség szerelme,
s miatta versem reszkető szava
tenyeremből csak hozzád szállana...

Nyikolaj Zabolockij

Fodor András fordítása