Égi lepel alatt
eloson a csend,
Rajtaütésszerű
lépted idebent.
Jöttöd meglepetés,
bágyadt-nyújtózó,
Misztikus holdvilág
kísér utadon.
Kis kanapéra dőlt
hunyorgó hiány,
Repedésbe olvadt
álmodó talány.
Ruhátlanná váló
lopakodó árny,
Örömrésbe bújó
egybenyíló vágy.
Szabó Edit Irma
Olyan szépet hoztál, hogy alig találok szavakat!
VálaszTörlésNagyon csodás hangulatvers, olyan lüktetése, ritmusa van, hogy szavam is szegi!
Köszönjük Neked csodás válogatásod!
Végtelen baráti szeretettel:
Miki