Csak fújt a szél... és erősen kócolta a hajamat,
gondoltam, hogy megengedem... s tán letörik a lakat,
mely ott lapul... nagyon mélyen, rozsdásan és hidegen,
s néha kattan a kulcsával... odabent a szívemen.
Tavaszi Szél fújj csak bátran...! hisz annyira vártalak,
söpörd le a virágszirmot, s porold le az ágakat!
Hadd repüljön virágillat... szárnyaljon a sok szirom!
Talán majd az én orrom is észreveszi... hogy finom.
Nagy Ilona
Ó, számomra kedves szerzők válogatása!
VálaszTörlésAjándékok ...Köszönöm , kedves Moha!
Érezd azt az finom illatot, takarják be a lelkedet és az álmodat , kívánom,igazán, nagyon, nagyon.....szívből!
Ölellek!Szívből!
De jó érzés, milyen kellemes, hogy így érzed..."ajándékok"...szebben nem is írhattál volna róluk, valóban azok, és milyen jó megosztani ezt olyanokkal, akik hozzám hasonlóan látják a szépet és a lelkükkel olvasnak, nem a szemükkel...
VálaszTörlésHmm, KÖSZÖNÖM, hamarosan nyugovóra térek, remélem, az illatok ide találnak és megmaradnak csendes közelemben...
KÖSZÖNÖM, a szívölelés a legönzetlenebb ajándék, ami összeköthet embereket.
Legyen olyan tisztán kedves álmod, akár a lelked, szeretném...nagyon,nagyon!
Ölellek, Arozika!