Radnóti Miklós: Pipacs

Az asszonyom pipacsot lát
és füttyent nekem az úton át
s visszafüttyentek, lehajol.

Két ujja végigcsúszik a szár
szőrén s a fű közt megáll. És már
kezében lángol a lenge virág.

Újra füttyentek; füttyömbe boldog
madár füttye vág s ő mosolyog:
Pipacspirossal zendüljön a világ!

Radnóti Miklós