az ajtóig vezető lábnyomaidat számláltam,
majd itt-jártad fényei pislogtak
sötét szobám résein,
és megannyi szeplőként
izzottak fel
létezésed nyomai
majd vakítóvá vált
a némaságot felnyögő
falak fehérsége,
ahogy sejtjeimről
visszatükröződött
számtalan érintésed...
Moha
Drága Moha!
VálaszTörlésSzép szavaid és gondolataid, hűs tenyérérintések lázas homlokomnak.
Gyönyörű lelked pedig ott csillog most is a verssorok között.
Nagy szeretettel ölellek
Magdi
Drága Magdikám!
VálaszTörlésCsak megköszönni tudom, hogy pihenésed helyett velem voltál itt, és ismét kedvességed hagytad lenyomatként.
Pihenj sokat és gyógyulj!
Ölellek!