2011. május 22., vasárnap

lemaradtál, érzem,

ahogy szorítod kezem,

hogy lassuló lépteid

hozzám igazítsd

 

tedd le terheid, Kedves,

csak ameddig

újra fellélegzik

benned

az életvágy,

addig

hadd vigyázzak Rád...

 

...és tovább...

 

Moha

 


11 megjegyzés:

  1. Látod Drága Moha!
    Ez arcodnak a másik fele, ez az egyszerű, tiszta szívű aggódás!
    Gyönyörű!

    Végtelen baráti szeretettel:
    Miki

    VálaszTörlés
  2. éreztem szavaidban az odaadást...nagyon finom rezdülés!

    VálaszTörlés
  3. Van, mikor nincsenek méltó szavak szép versed elismeréséhez. Most is ez történt.
    Szeretettel ölellek.Magdi

    VálaszTörlés
  4. Kedves Miki!
    köszönöm kedves hozzámszólásod...és ha tetszik, ami vagyok, mást nem mutathatok...
    Baráti szeretettel
    Moha

    VálaszTörlés
  5. Drága Magdi!
    Kedvesen elfogult vagy, mint mindig. Nem értek én ahhoz, hogyan kell írni, csupán próbálom megörökíteni a pillanatot, ami megelevenedik bennem.
    Szeretettel gondolok Rád!
    Moha

    VálaszTörlés
  6. Kedves Málna!
    néha oly jó volna örökbe kövesíteni egy sóhajt...ezt nem akartam elereszteni szótlanul...
    köszönlek

    VálaszTörlés
  7. Szép és mély...
    Szeretném első nem saját írásomként el kérni a blogomra...ha megengeded...

    VálaszTörlés
  8. Nem tudom, hogy pont az én gondolataimmal kellene-e kezdened a blogodat...én nem vagyok se író, se költő, én csak érzek, és átélek...ezeket próbálom megörökíteni pár születő gondolattal, hátha visszaadhatok valamit belőle...

    De ha úgy gondolod, hogy érdemes levezetni a blogodban a fejlődést, aminek én leszek az alsó szintje, akkor vidd nyugodtan. tényleg viheted, ha valóban szeretnéd...

    Jó éjszakát!

    VálaszTörlés
  9. saját gondolatokkal kezdtem... :) de ez az írás megérintett...és köszönöm, hogy feltehetem...

    jó éjt neked is...

    VálaszTörlés
  10. Mikor nálad vagyok drága Moha, megszínesedik a világ és életszeretővé válik a jelen...

    VálaszTörlés
  11. Ha ezt érzed, akkor még inkább örülök ittlétednek, szeretni kell az életünket, akármilyen mostoha felhők szürkülnek is olykor...mert ez az egyetlen, ami "visszacsinálhatatlan"..., Drága Magdi!

    szeretettel gondolok Rád

    VálaszTörlés