2011. január 15., szombat

Közös emlékezés



…nem feledem
egyetlen szavad sem…
a jóságról tanítottál,
és emberként viselni
a hiány metsző hidegét is…
és én jó gyermekként
megtanultam a leckét,
mégsem érzem erejét
a kitartás áldott fogalmának…

gyere, taníts még, kérlek,
hogy a Sors vizsgáján
nevetve átlibbenjek én…
mert most még
elbukom folyvást,
és Téged keresve
sírom el könnyeim
titokban…
befelé…

Moha

11 megjegyzés:

  1. ...Te is az enyémet azzal, hogy érdemesnek tartottad kibogozni kuszaságomat...oly öröm a nyomaidat látni (és köszönöm, hogy "kölkeid" itt lehetnek...)

    VálaszTörlés
  2. Drága Moha!
    Határtalan boldogságot éreztem, mikor blogod megtaláltam Málnánál!
    Minden szavad, minden mondatod egy költemény, akár prózában, akár rímekbe szedve írod!!!
    Blogod tartalma gyönyörű!!!Ezt a versed mindjárt el is viszem magamhoz engedelmeddel!!!
    Mondataid, szavaid füzérével nem tudok betelni!!!
    Hálás szívvel köszönöm a sorsnak, hogy HOZZÁD vezérelt.
    Végtelen baráti szeretettel: Miki

    VálaszTörlés
  3. Minden szó, mit ajándékul adtak
    életünket védené,
    ha nem lépnénk göröngyös útra,
    s nem zuhannánk lefelé.
    Jönnének, letörölnék könnyeinket,
    és mosolyt hoznának ajkunkra,
    de a halál kegyetlen szíve
    nem áll velük alkura...

    Drága Moha!
    Csodálatos emlékezésed lelkemig hatolt.
    Könnyeimmel köszönöm.
    Ölellek.Magdi

    VálaszTörlés
  4. Kedves Miki!
    Igazán meghatóak őszinte szavaid...félek, hogy kiábrándítalak azzal, hogy itt Moha nem igazán szerepel majd írásával, mert ide igaz költők és írók gyöngyszemeit gondoltam felfűzni, hogy bárki magára aggatva gyönyörködhessen az irodalomban megjelenő érzésvilágok egyediségében...de mélyen köszönöm bátorító jegyzeteidet...érezd jól Magad itt, szívből kívánom!
    Moha

    VálaszTörlés
  5. Drága Magdi!
    Minden könnyed egy-egy gyémántja annak az igaz értéknek és kincsnek, melyet beléd neveltek az igazán Jók és Igaz-szívűek...
    én csupán szerettem volna éreztetni, hogy tudom, mit élsz át...egy aprócska feléd nyúló kéz...
    Megnyugvással teli éjszakát, lélekbékét kívánok, ölelve.
    Moha

    VálaszTörlés
  6. Ha a szavak embere volnék sem tudnám kifejezni, milyen mély érzéseket ébresztett bennem együttérzésed...

    Hálásan megköszönve ölellek...

    VálaszTörlés
  7. ...Te a szótömbök finom-kezű szobrásza vagy, és csak köszönni tudom, hogy semmike kis szavaim eljuthattak oda, ahol a fájdalom olyan mély és kilátástalannak tűnő...
    Ölellek, Liliom kedves...

    VálaszTörlés
  8. Láncra fűzött gyöngyszemeid egyenként ivódnak be lelkembe, nem szóródik szét, mert nálam megtalálja helyét, szavaid varázsa megnyugtatja szívem!

    Köszönöm mindig őszinte lélekrezdüléseid!

    Végtelen baráti szeretettel:
    Miki

    VálaszTörlés
  9. Drága Moha!

    Hűségről írsz itt, egy magad vállalt hűségről. A jó tanításokat nem feledjük, akik adták, adják szívből, lélekből adják át, akik elolvashatják, örömmel kapaszkodnak takaród rojtjába, akárcsak én. Hogy ki az igazi író? Az, aki a lelkét adja a szavakba, így azok továbbélnek.
    Ölellek szeretettel: Éva/szaffy

    VálaszTörlés
  10. Drága Éva,

    ittléted mindig lélekimára kulcsolódó kéz számomra, és ez alatt a gondolatlánc alatt még mélyebb a hálám irántad, és gondolataid iránt.
    A szeretteink tanítása iránt az önként vállalt hűség az egyetlen hálaviszonzási lehetőség...nélküle a lelkem más volna.

    A rojtok széléről gyere a takarómelegbe, kérlek, lélekörömmel osztanám meg Veled....
    Hálával köszönlek és ölellek: Moha

    VálaszTörlés