2011. január 17., hétfő

Repedés


Ékként hasítottál te
az életembe
és magad után
csak egy repedést hagytál.
Most próbálgatom
összeragasztani
életem két felét,
de széleit a sok vihar
már lekoptatta -
nem illenek össze.
Bárcsak - mondom -
az, aki most
nyílt szívvel jön felém,
bárcsak ő át tudná ugrani
ezt a hasadékot!

Zdravko Kiszjov
Dabi István fordítása

4 megjegyzés:

  1. Drága Moha!
    Gyönyörű versek és gyönyörű fotók.
    Nálad igazán otthon érzi magát az ember.
    Szép blogod igazi örömérzés a léleknek.
    Szeretettel ölellek.Magdi

    VálaszTörlés
  2. Drága Moha!
    Csak csatlakozni tudok Magdikámhoz.
    Csodálatos érzéked van a válogatáshoz!
    Lelkünk, szívünk kivirul tőle.

    Baráti szeretettel ölellek: Miki

    VálaszTörlés
  3. Drága Magdi!
    Ez a blog a lelkekből születő lélekgyöngyök füzérei, megtisztelő, hogy láncomon folyvást megcsillanthatom a Te szavaid szépségét is.
    Jelenléted mindig olyan szívmelengető, köszönöm, hogy ismerhetlek.
    Szeretettel gondolok Rád és ölellek.
    Moha

    VálaszTörlés
  4. Kedves Miki!
    Igaz öröm számomra, ha olyan szóvirágokat találsz itt, ami tavaszt hoz a téli napokba és átmelengeti a lelkedet.
    Békés éjszakát, köszönöm, hogy itt voltál.
    Moha

    VálaszTörlés