2011. február 8., kedd

Egyszerű


Oly egyszerű ez: ha elvesztelek -
belepusztulok. Bármi lesz veled:
autó üt el, cserép zuhan le rád,
vagy ravatalod lesz a betegágy -
én utánad halok, nincs más utam.
A sorsomat kezelni egymagam
már túlontúl önállótlan vagyok,
élek, ha élsz – s ha meghalsz, meghalok.
Oly egyszerű ez. Semmi komplikált
nincs abban, hogy csakis harmóniát
fog fel fülem, hangom is puszta csend,
ha nincs másik hang, mellyel összecseng.
Megírták mások már, mi vagy nekem:
lányom, anyám, húgom és kedvesem,
testnek s kenyér, parasztnak a föld,
prófétának ige, mely testet ölt,
te vagy a fény az éjszakában – oly
banális mindez s mégis oly komoly.
Nekem te vagy a velem-futó magam:
kétágú útnak egy iránya van
s ágaink párhuzama oly szoros,
hogy a tekintet szinte összemos.
Értsd meg tehát, hisz olyan egyszerű:
mikor magadhoz – hozzám vagy te hű,
magaddal azonos csakis velem
lehetsz mindig már.
Ez a szerelem.

Baranyi Ferenc

3 megjegyzés:

  1. Szép estét, Kedves Moha!
    Köszönöm a válaszaidat!:-) Mindig nagy élmény a kedves "Gyermekeidet" olvasni!:-)

    Minden benne van:
    "A sorsomat kezelni egymagam
    már túlontúl önállótlan vagyok,"

    Ölelő álmokat kívánok!
    Szeretettel:
    Gy

    VálaszTörlés
  2. Igen, Kedves "Gy",
    hihetetlen, hogy létezik olyan forrón lüktető lélekérzet, amely olyannyira eggyé válik egy másik emberével, hogy lélegzete minket tart életben, pillantásaival mi látjuk a világot, ölelő karjainak melege örök vágya minden percnyi rágondolásunknak...és mindez létezik, bennünk...szívünk vörösében...szeretni valakit teljes odaadással gyönyörű érzés...rátalálni: igaz csoda...

    ...és milyen igaz:
    "Oly egyszerű ez: ha elvesztelek -
    belepusztulok"

    Szép álmok vigyázzák éjszakádat!

    VálaszTörlés
  3. "Nekem te vagy a velem-futó magam:
    kétágú útnak egy iránya van"

    Gyönyörű gondolatok a szerelemről!

    Köszönöm!

    Miki

    VálaszTörlés