2011. február 27., vasárnap

gondolat-hullámhosszon


gondolat-hullámhosszon hagyom:
felemeld nyakig, letépd ruhám,
kibonts a bozót-bizonytalanból:
széles gondolat-hullámhosszon
magadhoz húzol, megragadlak,
belebódulsz céda pucérságomba,
izgága ölemet öledre lakatolom,
hívogató hajlataim varázstüzétől
cselszövő szerelemhamvasztáson
együtt emelkedem veled kéjben,
minden mozdulat hű választ kap:
szeretőknek szentelt bájvonás
arcomról arcodra átszálldogál,
a csenevész, nyápic portéka-vágy
érik lepedőn gondolat-napsugárnál
Zimonyi Zita

3 megjegyzés:

  1. Örvénylő láva a testek bujasága s a vad csókok íze, álomillattal átitatott harmatcseppes pára

    Nagyon érzéki, szép vers drága Moha!
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés
  2. Drága Magdi!

    Természetes erotikája, finoman lélekbe ívelő gondolatai mélyen magukkal ragadtak, örülök, hogy Te is megláttad benne az a szépséges érzékiséget.

    Ölellek és örülök Neked mindig!
    Moha

    VálaszTörlés
  3. Csodálatos, izzó erotikával átszőtt, az egekig felemelő érzések zuhatagát zúdítja rám, mely finomságával elkápráztat, izgató látomásaival elbűvöl, magányom lélekbe zárt repedésein léket üt, szabaddá tesz, s ostromolja a végtelent...

    Köszönöm ezt a gyönyörűséget!

    Végtelen baráti szeretettel:
    Miki

    VálaszTörlés