Hogyan mondjam el?

Hogy mondjam el, hogy úgy szeretlek,

mint feslő bimbó a harmatot?

Hogy mondjam el, hogy kezem reszket,

és alva-ébren rád gondolok?

Hogy mondjam el a titkos sóhajt,

a vágy-burjánzó éjszakát?

Hogy mondjam el a drága szókat

néked, tenéked, drága lány?

Hogy mondjam el, hogy úgy szeretlek,

mint szorgos méh a nektárcsepegést?

Hogy mondjam el, hogy égi enyhet

terítsz lelkemre, és a feledést?

Hogy mondjam el, hogy benned égve

életparázsló kedv derít?

Hogy mondjam el, hogy mennynek üdve

felejti bánat lakhelyit?

Hogy mondjam el, hogy úgy szeretlek,

mint szomjú föld a szakadó esőt?

Hogy mondjam el, hogy földi ember

Így még nem szeretett soha nőt?

Hogy mondjam el, hogy menny malasztja

nem érhet föl egy csókodért?

Hogy mondjam el, hogy csókba fagyva

véled pusztulni üdvöt ér?

Hogy mondjam el, hogy úgy szeretlek,

mint holdsugár a bűvös éjt?

Hogy mondjam el, hogy a szívem rejtett

tükrében te vagy a Madonna-kép?

Hogy mondjam el a távol estet

és a borút, ha búcsúzunk?

Hogy mondjam el, hogy mondjam el?

Nem… nem, hiszen most álmodunk!

Zas Lóránt