2011. február 21., hétfő

Utánad rohanok

Utánad rohanok képzeletben
szerelem bolondja lettem
megírtalak száznál több versben
nem tudom eléggé megköszönni,
hogy életre szerettél engem
öleléseink csodája a mindennapokon
átsegít majd engem, lelkeink is
ölelkeznek ebben a sosem-volt szép,
sosem-lesz más csodálatos szerelemben.
Börzsönyi Erika

4 megjegyzés:

  1. Mint egy ölelés,
    mint egy gyönyörű ráébredés,
    mint egy suhanó lélek egy másik
    lélek felé, örök csodája
    a szerelemnek...

    Drága Moha!
    A gyönyör magvait hinted szét, amihez nyúlsz, amit megérintesz költészetet lehel belém,
    s lelkem megérinti lágy szavakká olvadó lelked...

    VálaszTörlés
  2. Áldott estét kívánok, Kedves Moha!

    Csodálatos, a lélek "katartikus" állapota egy ölelésben....

    "nem tudom eléggé megköszönni,
    hogy életre szerettél engem
    öleléseink csodája a mindennapokon"

    Köszönöm a kezed gyönyörűségeit!
    Sok szeretettel:
    W Györgyi

    VálaszTörlés
  3. Kedves Miki!

    Szavaid megelevenedett lélekölelések, igazán megható érzés, hogy szívesen visszajársz a gondolatfürtök gyümölcseinek élvezetére.

    Baráti szeretettel
    Moha

    VálaszTörlés
  4. Kedves Györgyi!

    A kéz csupán a szív suta segítője, a lélek apró kis szerencsétlen szolgálója...mert odabent, mélyen csodák történnek, ha az érzés tiszta, ha nem enged a rombolásnak, ha hisz a jóban-rosszban...olykor jó volna, ha a szív ember volna, hátha ilyen tiszta lehetne, de inkább mégse legyen, mert csupán így maradhat bennünk a legigazabb.
    Szép álmokat kívánva
    Moha

    VálaszTörlés