2011. március 19., szombat

Nem kell, hogy igaz legyen, nem baj, ha csak álom, de fordulj meg, kérlek. Nem mese, nem álom, hogy egy nap mosolyogni láttalak. Lehet, hogy becsaptam magam, lehet, hogy álmodtam, amikor azt hittem, mosolyod nekem szól, de nem lehetett tévedés, nem lehetett álom, amikor nevemen szólítottál... Soha nem volt tévedés, és soha nem volt álom, hogy szeretlek téged.

Takami Kósun

1 megjegyzés:

  1. Mikor kiválasztottál a tömegből,
    már tudtam, csak az enyém lehetsz,
    tudtam, hogy ez a véletlen
    átváltozott valósággá, tudtam, hogy
    eljött az idő, nem hiába vártam RÁD!

    Köszönöm Drága Moha, ezt a szép mesét, mely valósággá érleli a bennünk szunnyadó szerelmet!

    Miki

    VálaszTörlés