2011. március 20., vasárnap

Óda /részlet/




Óh mennyire szeretlek téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő fondor magányt
s a mindenséget.
József Attila
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2 megjegyzés:

  1. hifimiki2011. március 20. 17:42

    Jaj Istenem! De szép klasszikus szösszenet!

    Köszönöm NEKED Drága Moha!

    Miki

    VálaszTörlés
  2. Moha2011. március 22. 20:50

    Kedves Miki!

    A klasszikusok folyvást megújulni képesek, hiszen minden alkalomkor, mikor olvassuk újabb és újabb gyöngyszemet látunk megcsillanni a sorok között...örülök, hogy számodra is varázslatos érzés ezek folytonos felismerése.

    Baráti üdvözlettel
    Moha

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)