2011. július 5., kedd

Testvér...van egyfajta szeretet, ami folyvást változik az ember életszakaszát követve, akár az elvarázsolt kastély tükrei, úgy mutatja az idő kezei közt újjá alakuló arculatát a szívünkben. Gyermeki fejjel olyan természetes érzéssel létezik, és fonja át a mindennapokat, már-már bosszantó öröklétszerű érzéssel, majd az évek iskolába járatják lelkünk mélységeit, és sorozatos életharcaink közepette észrevesszük, akivel együtt ráncosodott meg kölyök-mosolyunkat őrző arcgödrünk…és rájövünk, neki még soha nem mondtuk életünk során, mennyire szeretjük...megfejtjük lassacskán Szüleink legdrágább ajándékának titkát:  egymásnak szántak minket, hogy legyen, aki gyerek-emlékeinket menekíti át és felnőtt életünkben is mindig vigyáz ránk...

Moha

2 megjegyzés:

  1. Nagyon ,nagyon jó testvér vagy,büszke is Rád,
    de azt hiszem ezt nem kell mondani, érzed Te
    ...megint csodákat varázsoltál ide , drága Moha !
    Pihe-puha lélektakaró:)
    Legyen olyan igazi szép, nyári napod amilyenről a hideg, téli estéken szoktunk ábrándozni !
    Ölellek !

    VálaszTörlés
  2. Drága Arozika, tudod, egy különleges barátommal történt beszélgetés során jöttem rá ezen érzések fontosságára...önzetlen szeretete, oltalmazó gondoskodása, téves önvádjai és önfeláldozásra kész lelkének szépsége szólalt meg bennem...szavaim az ő érzéseinek igaz tükörképei...csodálatos Ember, Lélek...Testvér

    Örülök, ha úgy tudtam megírni, hogy számodra is szépnek tűnik, hiszen ismerem a lélekszépséged válogatásait...

    Szép álmokat, békés ébredést kívánok!
    Ölellek!

    VálaszTörlés