2011. november 9., szerda


 

egyetlen hang áldássá pendíti az eltorzult félelmek siketítő kiáltását, és megveti érzelmeink érintetlen ágyát, ahol egymásra találnak a ki nem mondott vallomások, szeretkezőn olvadnak össze betelni képtelen szempillantások...hol szívek hagyják mély árkaikat a finom redők közt, ahol lelket a lélek örökre összeköt...

Moha

2 megjegyzés:

  1. Drága Moha!

    Máris szavaim szegted, nincs szó,
    csak döbbenet, milyen gyönyörű
    ez a szösszenet!

    Ezt mindenkinek látnia kell! Nem hagyhatom itt!

    Végtelen baráti szeretettel
    Miki

    VálaszTörlés
  2. Kedves Miki,

    ismét nagyon kedves vagy apró szóvirágaimhoz.
    köszönöm jelenléted.

    Baráti szeretettel
    Moha

    VálaszTörlés