Könnyen
megismersz, mert már ismertél korábban is. Könnyen rám találsz, mert fény vagyok,
messze világítok, túl a fákon, túl a mezőn, túl a lelkeken. Ruhám is fény, vidáman lebegő, hívogató, kedves.
Pontos
légy, mert várok rád. S ha eljössz, érintsd meg feléd nyújtott kezem és én újra
ember leszek. Élőbb
az élőnél,
de nem enyészek el, forróbb a tűznél, de nem égetlek meg, puhább a bársonynál, szebb az
álmaidnál.
Ha
eljössz, megfogjuk egymás kezét és soha többet nem engedjük el.
Gyere…
Várlak…
Nagyon…
Őri István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése