Az emberek szeretik a tragédiákat, mert azonosítják magukat a hőssel. És ugyanezek az emberek szeretik a komédiát, amikor is nem azonosítják magukat a hőssel. Ez az emberi csorda alapösztönein felül nem képes másra, mint önmagát siratni és másokat kinevetni. Ha választhatok két sors közül, azt akarom, hogy szenvedjek és nevessenek rajtam, és nem azt, hogy elégedetten, egy túlnyújtott pásztoróra s hagymás rostélyos után, szónoki lendülettel valljam be boldogtalan mivoltomat.

Aszlányi Károly