Némelykor reggel korán fölkeltem és kilopóztam a kertbe, mikor még
vastag harmat volt a füvön és a virágokon. Kevés ember tudja, milyen élvezet,
mikor a rózsabimbó szelíden az ember kezébe hajtja kis puha fejét. Milyen
élvezet, mikor a reggeli hűvös szellőben az édes liliomok szabályosan erre-arra
lengetik derekukat. Egyszer-máskor megcsíptem a bimbóban lakmározó kis bogarat,
s éreztem, hogyan csapja össze ijedtében kis szárnyait. Hasonló élvezetet
találtam a gyümölcsösben júliusban, mikor némely gyümölcs érni kezdett. A
lehajló nagy szemű barackok önként kezembe tették arcukat, s a játszi szellő
érintésétől az alma leesett és a lábam elé gurult.
dr. Boros György ford.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése