Lábaim
közt korong rohan, szaladó élet-agyagban rovásokkal jelezlek. Táncolsz a
megjelenő anyagon, hol szürkével, hogy barna fényben. Ujjaim hegyén elevened
éled, féltett érintéseid lenyomatát átadom a készülő cserépnek...kemence
nyílik, vöröslőn serceg kerámiaszívem. Belém égtél.
Moha
Szép itt nálad minden!
VálaszTörlésGyönyörű gondolat drága Moha !
VálaszTörlés...feltétel nélküli behódolás...
Ölellek!<3
Öröm, hogy újra láthatlak, köszönöm, hogy lenyomtad a Takaró kilincsét, kedves Éva.
VálaszTörlés...az igaz érzések oly nyomkövetők, amelyek mindig megtalálják az ember lelkét, tévedhetetlenül, drága Arozika...
VálaszTörlésölellek ♥
Nem véletlen, hogy éppen ma néztem be, hűvös a világ, ilyen kemence-melegre van szükségem.
VálaszTörlésDrága Éva...ugyebár a véletlenek, a nem-létezőek...
VálaszTörlésLéleknyugtató a gondolat, ha átmelegít a Takaró nyugalma olyankor, mikor leginkább vágyódsz megpihenni. Mindig örömteli az ittléted tudata és lábnyomai...ölellek.
Drága Moha!
VálaszTörlésFelnyithatom lélektakaród, hogy átmelegedjek tőle, s hogy magammal vigyem, hisz mindig itt vagy velem, gondolatban, gondolataiddal, s blogomon is láthassam . "Belém égtél."
Köszönöm szépen, ha elvihetem: Miki
Kedves Miki,
VálaszTörléstermészetesen elviheted a Takaró szövetét, ha számodra kellemes, igazán köszönöm örök kedvességed gondolatgyermekeimhez.
Baráti szeretettel: Moha