Lélektakaró
2011. január 22., szombat
A csend hangjai I.
Van néhány hang a zongorán,
Mely feléleszti haldokló szívemet.
Az éj felén túl, a fájdalom alkonyán
Most újra átgondolom létemet.
A cigarettámba most egy mélyet szívok;
Egyedül vagyok, csendben sírok;
S a zongora is lassan elhalkul…
Hornyák Yvette
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése