2011. január 22., szombat

Életem húrjai


Felhangolva várom, hogy életem dallamát
Eljátszd rajtam. Szép kezeddel végigsimítsd testemet,
mely már szinte hallatná csodás hangját. Húrjaim
megfeszülnek, amint közeledsz felém, bárcsak
megérintenél már…
Belesimulok ölelő karjaidba, átadom magam neked.
Erős, határozott kezed bátorságot önt belém, húrjaim
pattanásig feszülnek.
Megszólaltak végre a vágy hangjai, Előcsalogatva
belőlem a szerelem ritmusát.
Életem húrjain ezután nem is játszhat más…

Gál Andrea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése