2011. január 22., szombat






 Érezted-e már a szavak érintését, amelyek simogattak, gyógyítottak, vigasztaltak, talajt csúsztattak a lábad alá - és tapasztaltad-e a szavak sebző, égető, jéggé dermesztő hatását, s azt, hogy olyan súlyosak néha, mint a föld egész terhe?

Szepes Mária

5 megjegyzés:

  1. folyamatosan érzem és kincsként őrzöm..

    VálaszTörlés
  2. ..csak az "érti", aki figyel is rá!
    Köszönöm!:-)

    VálaszTörlés
  3. Ki szeretném egészíteni hozzászólásomat -
    azok a szavak, melyek súlyosak és melyeknek kevésbé örülünk,
    én azokat is kincsként őrzöm, igen, mert talán jobban tanítanak, mint bármi más...

    VálaszTörlés
  4. Málna kedves, hasonlóan érzek, hiszen súlyos szavak terhe alatt is egyenesen állni, tovább haladni, vagy újra elindulni talán építőbb lehet olykor, mint bármi más...a jó szó pedig ahhoz kell, hogy hitünk legyen abban, hogy a teher, melyet a fagyos szókaszabolás kényszerít ránk, egyszer leoldódik rólunk...ha igaztalan a szó, mely bánt, azzal úgysem lehet mást tenni, mint zsebre vágva elkerülni annak "ajándékozóját"...
    Mindig öröm a nyomaidat látni, Málna kedves

    VálaszTörlés
  5. Drága "névtelen"...mint minden gondolat, amely mélyünkről és érzelminkről szól, csak annak mutat igaz képet, aki megtanulja tisztán azt látni, amit az mutatni vágyik nekünk...köszönöm szavaidat!
    Békés éjszakát kívánok
    Moha

    VálaszTörlés