2011. február 13., vasárnap

Melletted a csend


Melletted a csend is halk zenévé válik,
a végtelen nyugalom dallammá szelídül.
Ilyenkor érzem, több vagy, mint mások,
te vagy kit a sors, nekem szánt szerepül.

Rád bíznám életem szúró, apró töviseit,
mert tudnám, általad nem ejtenek sebet.
A legutolsó pillanatot is veled élném át,
szorosan hozzád bújva - szorítva a kezed.

Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Drága Moha!
    Nagyon kedves vers ez számomra. Köszönöm, hogy gyönyörű blogodban is helyet kapott:)
    Ölellek szeretettel.

    VálaszTörlés
  2. Drága Magdikám! Olyan gyönyörűt alkottál, hogy megkönnyeztem! Gyönyörű!!!
    Olyan csodálatos, hogy Moha elhozta költeményed!

    Mindkettőtöket ölellek szeretettel:
    Miki

    U. i.: Magdikám! Elvihetem blogomra versedet?

    VálaszTörlés
  3. Ez a vers személyre szabott. Nem viheted el Miki!
    Köszönöm, hogy tetszett.

    VálaszTörlés
  4. Drága Magdikám!
    Értettem szavaid, de azért gyönyörű!

    Miki

    VálaszTörlés