Hajlataim hajlékot adnak
íveidnek. Gallyak közül kicsikart
ég kékjét - a béke jelét – lengeti
lankadatlan kezed.
íveidnek. Gallyak közül kicsikart
ég kékjét - a béke jelét – lengeti
lankadatlan kezed.
Pogány ösztön ujjong véredben.
Vágyad orkánja beszakítja
az üdvösség kupoláját.
Aztán súlytalanul sétálunk
a csillagtársulások szabad terein.
Pórusaimban hordom csókod ízét,
hogy mézétől a nyár után sóvárgó
ősz lerészegedjen.
Pethes Mária
Jaj, Istenem, de szép!
VálaszTörlésMindig megtalálod a megfelelő költeményt, megtalálod a megfelelő hangulatot, melyben lélekrezdülésem visszaüzen lélektakaródba!
Köszönöm ezt a csodát Drága Moha!
Ilyen szép versek, gondolatok nélkül élni sem lenne érdemes!
Végtelen baráti szeretettel:
Miki