Csendfoglalatba olvasztott halk szavak,
Ablakra lehelt örök búcsú csókja,
Félmozdulat, egy ködbe vesző alak...
Meg sosem áll az óra mutatója.
Víz vagyok, mi mindent magával sodor,
Kiszáradt medrek oly régóta várnak,
Tengeremet elérem majd ott, ahol
Hinni lehet a remény dallamának.
"Ki vagy? És hozzám vajon honnan jöttél?
Jöttödre az ég is örömkönnyet ont!
Számomra kegyelmet Te könyörögtél,
S bennem a szeretet mindent körbefont
Mikor megérkeztél - már úgy vártalak.
Mindig a szívemmel lássalak!"
Ablakra lehelt örök búcsú csókja,
Félmozdulat, egy ködbe vesző alak...
Meg sosem áll az óra mutatója.
Víz vagyok, mi mindent magával sodor,
Kiszáradt medrek oly régóta várnak,
Tengeremet elérem majd ott, ahol
Hinni lehet a remény dallamának.
"Ki vagy? És hozzám vajon honnan jöttél?
Jöttödre az ég is örömkönnyet ont!
Számomra kegyelmet Te könyörögtél,
S bennem a szeretet mindent körbefont
Mikor megérkeztél - már úgy vártalak.
Mindig a szívemmel lássalak!"
Vázsonyi Judit
Megjöttél, itt vagy, szívemben ujjong a vágy, már úgy vártalak. Mindig tudni, látni, érezni akarlak!
VálaszTörlésA hit s a remény elhozott hozzám. Az idő már nem vesz el tőlem, Beléd rejti vágyamat, most azonnal akarlak!
Köszönöm e tüneményt Dága Moha!
Végtelen baráti szeretettel:
Miki