2011. április 21., csütörtök

Radnóti Miklós: Tavaszi szeretők verse


Látod!
boldog csókjaink öröme
harsog a fák közt és
árnyékkal áldja
testünket a táj! hallod,
hogy terül a füvön a
fény és pattan a fákon
dallal a hajtás! Csak
csörgető fekete tücskök
zaja dicséri most
fűnek és fának
jó örömét! nézd
a vízen, messze partok
homályos tövén
tükrösen fénylik
tavaszi kedvünk! mert
mi vagyunk most a fű,
a fa, a part, az öröm is
és szépszavú áldása
a tájnak!

Radnóti Miklós

1 megjegyzés:

  1. Drága Moha!
    Ugye mennyi szívmelengető vallomást küldenek klasszikusaink lelkükből!
    Szavaik lelkünket megérinti, boldogan isszuk szívdobogtató mámorukat!

    Végtelen baráti szeretettel
    Miki

    VálaszTörlés