Reidl Gábor: Szavak nélkül

ma szavak nélkül létezem,
nézem az átmenő forgalmat
s lélegzem...vagyok...
ki is?
tüdőmben friss levegő,
szememben távoli mezők,
retinámon ingerlő fényerők,
 lélegzem...
s csak azt érzem,
hogy vagyok...
ki is?
álomban valaha láttalak,
éreztem közelséged,
húsvér lüktetésed,
izzón sugárzó szerelmed...
s fogtam kezed...
ki is?
érzem tehetetlenségem,
az egyedüllétben...
a tudat mi egyszer ébred,
elkísér a végtelenbe,
izmaim nekifeszülve,
kezeim hátul keresztben,
tüdőm repesve,
lelkem szakadna ki,
e feszületben.
ki is?
az élet érzés...
s légzés,
nap mint nap...
nézem az átmenő forgalmat
s egyszerű bocsánat,
ha ma,
csak létezem,
szavak nélkül...

Reidl Gábor