Maretics Erika: Magam

Nézd, minden alakul,
változik a téli táj.
Ezen a színtelen reggelen
fény lopódzik be az ablakon.
A friss öröm
kísér
de a gyanú még lakótársam,
makacsul, tenyerem alatt lapul.
Csípőd ritmusa erőt ad,
könyörtelen kergetem
az illanó, rosszindulatú
átkokat.
Nézz meg jól,
bennem minden változik,
szememben a barna színhez
arany pontok vegyülnek.
Mosoly-bársony ömlik
testemre, hozzád bújok,
kérlek,
védj meg békétlen
önmagamtól.

Maretics Erika