Ha erdőben jársz
Nyisd ki a szíved,
A kanyargó ösvényen
Engedd szárnyalni hited.
Engedd, hogy az ágak
Hajadhoz érjenek,
Hogy a sötét mohák
Kezedhez férjenek.
Ha erdőben jársz
Lélegezz mélyen,
Szívedbe vad félelem
Soha be ne térjen.
Hagyd, hogy a selymes fű
Virágot hordozzon,
Szemedben a büszke fény
Könnyekké omoljon.
Ha erdőben jársz
Állj meg egy percre,
Mert minden egyes lépted
Oly nagyon kereste.
Telepedj meg hűen
Mélyzöld takaróján,
Had ölelje lelked
Örökre és némán.
Nyisd ki a szíved,
A kanyargó ösvényen
Engedd szárnyalni hited.
Engedd, hogy az ágak
Hajadhoz érjenek,
Hogy a sötét mohák
Kezedhez férjenek.
Ha erdőben jársz
Lélegezz mélyen,
Szívedbe vad félelem
Soha be ne térjen.
Hagyd, hogy a selymes fű
Virágot hordozzon,
Szemedben a büszke fény
Könnyekké omoljon.
Ha erdőben jársz
Állj meg egy percre,
Mert minden egyes lépted
Oly nagyon kereste.
Telepedj meg hűen
Mélyzöld takaróján,
Had ölelje lelked
Örökre és némán.
Válóczy Szilvia
Drága Moha!
VálaszTörlésSzebbet nem is választhattál volna,
mint ezt a verset!
Köszönöm ezt a szépséget!
Végtelen baráti szeretettel ölellek:
Miki
U. i.: Blogomra is elviszem!