ezernyi zajból fészket

vet az éjjel,

lépdeltem

az idő

cserepein

halkan

majd rád kiáltott

minden tévedésem,

vétkem,

mit magával hozott

letűnt szavú

múltam

oldj fel hát

bűnömből,

hogy érzésekből

vagyok

és leszek

testtelen lélek

ha mássá

nem válhatok.

Moha