2012. június 10., vasárnap


 
...szalagokat hordott a nyárízű szellő, sárga fényű csorgott ujjaim hegyén, ahogy a napkorong ívét rajzoltam az égre Neked...majd vöröslő pipacs-színbe bukott az éjszakát várva, ahol Rád boríthatom pilláim ívét...majd zölden lobogó selyemérzettel fonódott körém, ahogy egy pillantás válik felkorbácsolt tengerszínné, és mégsem a kavargó haragvás izzítja mélyét, hanem egy féltett gondolatú vágy szövi takarójának rám boruló szövetét...


Moha
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

4 megjegyzés:

  1. Magdi2012. június 11. 6:46

    Versed színeinek ékei beragyogják lelkem, drága Moha!
    Köszönöm ezt az érzést.
    Ölellek szeretettel.
    Magdi

    VálaszTörlés
  2. Arozika2012. június 11. 20:00

    Nincsennek szavaim,talán nem is baj,egyetlen szó sem tudná visszaadni amit most lelked gyönyörű zenéje kiváltott bennem...és tudom drága Moha , Te szavak nélkül is hallod ...KÖSZÖNÖM!
    Ölellek szeretettel ♥!:)

    VálaszTörlés
  3. Moha2012. június 11. 21:16

    Drága Magdikám, ha a színeket lelkedre csomózhatom, és örökre ott tudhatom, az boldog érzés nekem!
    Szeretettel
    Moha

    VálaszTörlés
  4. Moha2012. június 11. 21:26

    Drága Arozika, ha egyetlen dúdoló dallammal lelked szegletébe bújhattam, ha egyetlen szóközömmel, töredék szavammal elpihenhettem Benned, akkor sikerült elmondanom lélektöredékeimmel és csenddel, amit jobban már nem lehet...
    ...hallom...KÖSZÖNÖM.
    Ölellek szeretettel, léleknyugalmas álmokat kívánva! :) <3 (én ilyen szívecskét tudok küldeni) :)

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)