Akármennyien
mennek is egyszerre a Csend-sarokba, ott mindig egyedül lesznek, mert a Kertnek
ez a legvarázslatosabb része. Aki ide jön, csak a körülötte lévő természetet látja, mert a Kertet
alapító Első Tündérek
így teremtették ezt a sarkot.
Nem
kell sokat menni, hogy a fáradtak és a szomorúak elérjék a nyughelyet, mert a
Kertben nem lépkednek, hanem gondolat-szárnyon szállnak a lakók, melyhez a
hajtóerőt a
szív dobbanásai és a világból hozott emlékek adják. Ezért szép mindig a
Tündérkert füve. Senki nem tapossa le, még akkor sem, ha estre kelve vidám
énekszóval körbeülik a Tüzet és megidézik belőle a gondolataikat.
A
Tűz
belőlük
fakad, s nemcsak tündér-fénye és bolyhos-melege van, hanem énekel és táncol is
a fűszőnyeg felett. Igaziak a lángjai, mert a
lelkek lángban égnek: a szerelem, az akarás, a küzdelem, a sóhaj, a vágy és a
múlt lángjai táplálják szüntelen a Tündérek lelkét is, hogy azok ki ne
aludjanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése