2012. október 14., vasárnap

 
...elképzellek holdfényemnek, hogy végre tudjam, mitől kitöltetlenek az éjjelek nehezen múló ólompercei, melyben visszapergő szemeit számolom az időnek, mikor érkezel, s amiben tisztára fürdetheti magát titkaim mélysége mindazzal, amivel éjjelente ott tudhatlak...magamnak...velem. És elérhetőbb vagy, mint testemet ölelő ágyban a kelmeérzetű vágy, és félelmekkel bujdosó, akár a fényedre emelkedő pillantásom...zavarodottan várakozó, türelmesen lázadó vagyok. Épp olyan, mint, ahogy szeretlek Téged... és hihetik elérhetetlennek, vagy illanónak a bennem rajzolódó éji tükörképed ezüstszín mintázatát, s mindhiába fordul holdamra a kelő sugarak sárga-fény léte, a napnak háta mögött most is, láthatatlanul, az éjjeli hold ébred...elérem...elérhet...
Moha

4 megjegyzés:

  1. Álomvilágban
    az ábránd is valóság
    nem csak képzelet

    Gyönyörű gondolatok, drága Moha!
    Szeretettel jártam nálad és szeretettel olvastam
    különlegesen szép írásod.
    Ölellek.Magdi

    VálaszTörlés
  2. Lélektakaróddal betakarózom Drága Moha!
    Olyan egyéniek ezek a gondolatok, más nem tudja!
    El is viszem blogomra!

    Baráti szeretettel ölellek:
    Miki

    VálaszTörlés
  3. Drága Magdikám,
    köszönöm a gyönyörű lélek-haikut, ami olyan tökéletes sűrűséggel fejezi ki a szinte elmondhatatlant...köszönöm ittléted, a barátságodat.
    Ölellek
    Moha

    VálaszTörlés
  4. Kedves Miki,
    köszönöm, hogy mindig vissza-visszatérsz meríteni egyet lélekcseppjeim vizéből.
    Hálás baráti szeretettel
    Moha

    VálaszTörlés