Jönnek-mennek az emberek, némelyik ismer is bennünket, de hogyan is sejthetné, hogy egymást keressük, hogy én semmi mást nem látok ebben a tömegben, csak azt a sárga sziluettet? Óvatosságából úgy teszünk, mintha nem látnánk egymást, óvatosságból, de még inkább gyönyörűségből, olyan boldogok vagyunk a titkunkkal.

Georges-Emmanuel Clancier/Tétova szeretők/