Alszom
s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom.
S mellém varázsol egy aranyló
szárnyú álom.
A szívem szíveden. Kezemmel reszketeg
érintem bőrödet, feszes
lesz és remeg.
S egy indulat riaszt, az álomképi béke
széthull és zaklatott ,
rossz ébredés a vége;
magamban fekszem itt, felgyúlva azt hivém,
szép szádat
csókolom s párnát csókoltam én;
és álmomban karom ölelni vágyva tested,
a párna
pelyheit ölelte csak helyetted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése