...kell a gyermek bennem, aki túléli, hogy felnőtté nyúltak vele(m) az évek, és nem retten megmaradni álmodónak, aki a hullócsillagok porát összegyűjtve kíván, és hisz benne...aki szoknyaredőbe bújva kacsint a nehéz idők kemény kalapos hírnökére, és csillogó ponttá változtatja a zord gondolatok fénytelen szembogarát...kell, hogy mezítláb szaladjam át az élet elvárásainak látszólagos határvonalát...sebesen, fáradhatatlanul, (ki)kacagva...
Néha csak gyermeklélekkel viselhető az élet viszontagságai drága Moha!
VálaszTörlésCsodás gondolataid mindig elbűvölnek.
Szeretettel ölellek.Magdi
...kellenek az elfolyt időből ottmaradt kavicsok a homokban,
VálaszTörlésamire óvatosan léptél és csendben haladtál tovább, hogy ne hallja senki a finom zörejeket, mert a parton álló árnytól megrettentél, pedig nem láthattad, hogy szemei kerek Holdként sugároznak rád, vigyázva, ne érezd meg a hiányba sajgó miérteket, akik már elsuttogták: így akarod.