Rossz
fotográfus vagyok, soha nem találom el a beállított pillanatokat, érzéketlen
vagyok a felajánlkozó témák iránt, amik mögött ezernyi perc és vívódó
tökéletességre törekvés áll. Rossz bennem a művész, mert képeket festek
lélekvásznaimra úgy, hogy semmiféle kompozíció nem vehető ki belőle, az alakok
és elmosódások nem tükröznek szimmetriát és a határvonalak nem különülnek el
élesen egymástól, inkább összeölelkezőek, olykor kivehetetlenek...éppen olyanok,
mint én. Rosszak bennem a szabályszerűségek, mert folyvást levetve hányódnak a
poros sarkok mélyén, éppen ott, ahol hátra hagytam őket...rosszak az értékrendek,
amelyek oly’ katonás szigorral igyekeznek sorba állítani engem, de csorbák a
világ metszőollói is, amik lenyesni próbálják kitárt karom, amit oldalt kitárva
megemelek, hogy áttáncolva az élet bolondos dallamát, önmagam lehessek...
Moha
...úgy vagy jó ahogy vagy, drága Moha! ...és bármilyen bolondos is az élet dallama a Te táncod gyönyörű! Köszönöm a lélekélmény! ♥
VálaszTörlés...drága Arozika, vannak azok a táncok, amelyeket senki nem hallhat rajtunk kívül, vannak azok az érzések és gondolatok, amelyek kottát írnak lépteinknek, amikkel odatáncol szívünk-lelkünk, ahová vágyik...KÖSZÖNÖM!♥
VálaszTörlés...próbálnék én jó lenni, de inkább megmaradok emberi :)
Otthon átmelegedős lélektrallalákat Neked... ölellek
Moha,Te ...emberien jó vagy! :)
VálaszTörlésHasonló jókat kívánok Neked is!...KÖSZÖNÖM! ♥
♥
VálaszTörlésremélem, kiérdemlem egyszer :)
pihentető, megnyugvó lélekálmokat, drága Arozika!