2014. november 27., csütörtök

Helen Keller: Csöndes, sötét világom (egy siket-néma-vak leány önéletírása)


Gyakran, amint kijutunk a vízre hajló fák sátora alól, vagy egy part mélyedéséből, abban a pillanatban észreveszem, hogy tágasabb helyre, szabad levegőre értünk. Úgy tetszik, mintha ott melegebb légkör övezne. Hogy a meleg a naptól fölhevített fákról, vagy a vízből jön-e, soha sem tudom meghatározni. Ugyanilyen különös érzést tapasztaltam a város falai között is. Éreztem ezt hideg, szeles napokon és éjjel. Olyan hatása van, amilyen a meleg ajak csókja arcomon.
dr. Boros György ford.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése